Válságban kell fejleszteni - ez egy örök érvényű vagy annak tűnő igazság. Én most már rajtra készen állok a fellendülő gazdaságra várva. Elkészült hosszú évek vágyálma, a pólónyomó karusszel motoros forgatása! Ez az általam annyira szeretett manufakturális technológiát nem befolyásolja, hiszen a nyomás maga továbbra is kézzel történik. A karusszel nyomóasztalait kellett és sikerült motorizálni. Nagy előrelépésnek számít a vállalkozás történetében, ráadásul külső anyagi erők bevonása nélkül, pusztán önerőből valósult meg.

De lássuk hogyan is történt mindez.

Csak az érthetőség kedvéért tartom szükségesnek elmondani, a pólónyomó karusszel forgatásának nehézsége abban áll, hogy nem csak el kell indítani, hanem meg is kellett állítani azt. Az eredetileg beépített pozicionáló elég nagy rugó ellenállást fejtett ki indításkor, azonban a megállításhoz kevés volt. Mindössze pozícióban tudta tartani a nyomóasztalt. A gép ezen alsó része közel 60 kg tömeget képez. Ezt mondjuk úgy napi 800 alkalommal indítani, megállítani komoly fizikai tehertétel. Hosszas kutakodás, prospektus és videó böngészés, elemzés volt az előzmény. No meg a sokszor és nagyon elfáradás. Ilyenkor mindig a motoros forgatás adta könnyebbség és kényelem lebegett a szemem előtt.

Mindenféle számításokat végeztem, hogy a megfelelő motort és hajtóművet megtaláljam. A hajtómű kiválasztásához nagy segítséget kaptam az Iramko Kft. munkatársától. A motor-hajtómű egység nemcsak jó, hanem szép is, ami nem egy megvetendő szempont. Szerintem. A képen a helyére próbált egység látható.

Még a lábkapcsoló is passzol színben! Csak stílusosan!

A végáttétel kialakításához Paksa Sebestyén barátom nyújtott segítséget a forgácsoló és hegesztő munkákban. Várakozáson felül korrekt és szép munkát kaptam tőle. A nagy fogaskerék közepe ki lett forgácsolva, majd a 140 mm átmérőjű távtartó hegesztéssel rögzítve. A kihajtótengelyre a kis fogaskerék pedig az előzetes megmunkálások után rá lett melegítve. Egyszerűen tökéletes lett!

Időközben az elektromos vezérléshez szükséges alkatrészek beszerzése is megkezdődött. Amikor minden megérkezett, beszereltem a dobozba.

A lakatos munkákhoz Tündik László neve fűződik. A szép hegesztések és a megértő, rugalmas hozzáállása a legmesszebbmenőkig elismerést érdemlő.

Itt már minden a helyén van és csak a végálláskapcsoló finom beállítsa van hátra, ami majdhogynem a leginkább időt rabló tevékenység volt. Szinte tized milliméter pontosságúra kellett hangolni. Azonban csak egyszer kell megcsinálni, de akkor jól és onnantól kezdve óramű pontossággal működik a szerkezet.